A gyümölcsfákon gyakran jelennek meg sarjak, amelyek elszívják a tápanyagot, és amelyek vizet és - laza szövetûek lévén - különösen kedvezõ feltételeket kínálnak a kártevõk és kórokozók (például a levéltetvek, a vértetvek, a levélfoltosságok) terjedéséhez. A sarjak a termõ gyümölcsfák gyökereibõl (gyökérsarjak), a törzs tövébõl (tõkesarjak) vagy a törzsbõl (törzssarjak) törnek elõ. Ezeket ne metszõollóval vágjuk le, hanem tövestõl tépjük ki. Így elejét vesszük annak, hogy a sarj tövében elhelyezkedõ rejtett rügyekbõl új hajtások törjenek elõ. Az idõsebb gyümölcsfák koronájából elõtörõ fattyúvesszõket ritkítsuk ki, a meghagyottakat pedig messük vissza egyarasznyira.

A három-négy évesnél nem idõsebb gyümölcsfákat ilyenkor még átültethetjük. Ássuk ki a földet a fácska körül, igyekezzünk földlabdával együtt kiemelni, és az elõkészített új helyre szállítani. Csak a valóban értékes fákat érdemes áttelepíteni. Számíthatunk arra is, hogy az átültetett fa egy-két évig több gondozást igényel a többinél, és meggyökeresedéséig lassabban fejlõdik majd.

A téli gyümölcsfaápolásnak az idõs, odvas, terméketlen, és a károsítók által nagymértékben fertõzött, száradó, pusztuló fák kivágása is fontos része. Alaposan nézzük végig fáinkat, és vágjuk le róluk a száraz, beteg, a kaliforniai pajzstetû telelõ lárváival, a szilvapajzstetû pajzsaival rétegesen borított, pusztuló gallyakat, ágrészeket, a lisztharmattal fertõzött vesszõket. Ha még szükséges, ritkítsuk a besûrûsödött fák koronáját. Ezzel egyrészt kedvezõtlen életfeltételt teremtünk a párás környezetet igénylõ kórokozók számára, másrészt hatékonyabbá tehetjük a késõbbi permetezéseket, és segítjük a megmaradó termõrészeken a gyümölcsök fejlõdését.

A fatisztogatási munkánkat folytassuk a kártevõk és kórokozók jól látható áttelelõ alakjainak megsemmisítéséveI. Vágjuk le a galagonya pille kis hernyóit tartalmazó, 2-3 összeszáradt levélbõl álló kis hernyófészkeket, és az aranyfarú pille telelõ hernyói által készített, nagy hernyófészkeket. Távolítsuk el azokat a vesszõket is, amelyeken a gyürûspille gyûrû alakban elhelyezett tojáscsomóit találjuk. Keressük meg a fák törzsén és vastagabb ágain a gyapjaspille taplóra emlékeztetõ tojáscsomóit. Éles késsel szedjük le, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, hogy a tojásban levõ lárvák elpusztuljanak. Fontos teendõnk a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, a gyümölcsmúmiák leszedése. A meggy- és a kajszifák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A leszedett, levágott fertõzött részeket égessük el.

Ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsfák ápolási munkái során lehetõleg minél kisebb roncsolási, sebzési felület keletkezzen, nehogy elõsegítsük a károsítók megtelepedését. Ezért a fiatal részeket éles metszõollóval, az idõsebb részeket éles fûrésszel távolítsuk el. Ügyeljünk arra is, hogy a nehéz ágak levágásakor ne hasadjon be a fa kérge. Csak alsó részük befûrészelése után fûrészeljük le felülrõl az ágakat. Csonkot ne hagyjunk, mert kórokozók fertõzési gócává alakul. A nagyobb sebzési felületeket éles késsel vagy kacorral vágjuk teljesen simára, majd kenjük be oltóviasszal, fa¬sebkátránnyal vagy fémmentes olajfestékkel. A törzsön vagy az ágakon levõ üreget, odvas sebet szintén tisztítsuk ki, oldalukat vágjuk simára, majd a kártevõk megtelepedésének, a kórokozók további fertõzésének megakadályozására plombáljuk cementhabarccsal.

• • •

További kerti tippek

A talaj pH értékének mérése
Szerves talajtakarók
Burkolat megtörése
Õszi erkélyládák
Dombágyás tavaszra
Ritkító metszés
A lovagcsillag virágoztatása
Szobanövény gondozás
43. hét
Irtsuk a parlagfüvet!