2006.09.18.

Az idõ még mindig optimális. Itt az ideje, hogy kijelöljem az ágyásokat. Ez mindig kisebb huzakodás a családban. Demokratikus szavazásra bocsátom a kérdés, és általában hagyom magam meggyõzni. Ami nem is baj, ha a felelõsség sem az enyém. Az elõkert ágyásai az ablakból is élvezhetõk. Érthetõ, hogy mindenki pont ott szeretné viszontlátni kedvencét. Tehát ágyásra fel! Gyerünk ásni és gereblyézni! Ha jól tudom, a dolgok mai állása szerint elõre kerülnek az árvácska, a nefelejcs. Elõre, elõnövénynek. Hová máshová, ha nem a tulipánok és nárciszok ágyásásába. A nárciszok lábához fürtös gyöngyike kerül. Helye lesz az aranysárga virágú téltemetõnek is. A beszerzett gumók sajnos szárazak, úgyhogy ültetés elõtt még a vízbeáztatásukkal is piszmogni kell. Õk már a kissé elvadult orgonabokrok közelségében fogják élvezni a tavaszi napsütést és a nyári félárnyékot. Az évek tapasztalata azt mutatja, hogy mindig sikerül túlzsúfolni a kertet. Ilyenkor ki másra is marad a ritkítás szívtelen feladat, mint rám. Abban egyetértünk, hogy jövõre álomszép virágágyást szeretnénk.

Dr. Komiszár Lajos