Szedjük a bimbóskelt és a póréhagymát folyamatosan, de ha kinnt maradnak, az se baj, mert bírják a fagyot.

Ültethetjük még az õszi fokhagymát, vethetjük "tél alá" a zöldborsót. Erre a célra alkalmas az 'Express', a 'Rajnai törpe', a 'Gloire de Quimper', a 'Debreceni korai sötétzöld', a 'Debreceni korai velõ', az 'Újmajori korai'. Elõtte adjunk 10 dkg pétisót, 15 dkg szuperfoszfátot és 5 dkg kénsavas kálit 10m2-re. 25 cm sor- és 8-10 cm mélységbe vessünk.

Itt az ideje az automata öntözõrendszerek fagytalanításának. A vezetékes vizet zárjuk le és a csövekbõl engedjük ki, ezután a mágnesszelepeket nyissuk ki. Ha nincsenek automata leeresztõszelepek, akkor kompresszorral fúvassuk ki a rendszert.

A hétvégi házban legtöbbször nincs pince. A kert messze is van lakóhelyünktõl, ahol emeleten lakunk. Mégis tárolni szeretnénk saját terményeinket. Ebben az esetben a védett teraszon is eredményes lehet a zöldségfélék tárolása. Legfeljebb azzal a kockázattal kell számolnunk, hogy -10 - -15 C0-on vagy még hidegebb idõben zöldségünk megfagy. Ilyenkor gyorsan el kell azt fogyasztani vagy értékesíteni, mert nem tartható tovább a fölengedés után.
A teraszon való tároláshoz nagyobb, legalább 50 kg befogadó képességû ládát válasszunk ki, mert a homoknak is kell a hely. Súroljuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilén fóliával, majd az aljára öntsünk 10-15 cm vastagságban tisztított és elõkészített homokot. Ebbe rétegezzük a gyökérzöldséget homokkal váltakozva úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség lesz. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a külsõ hõmérséklet 0 C0 alá süllyed, szigetelõ rétegül helyezzünk még a ládára és köré poliuretánhab lemezeket (különféle háztartási gépek csomagolásából fölösleges hulladékként marad vissza). Ennek hiányában hullámpapír vagy régi pokróc is megfelel. Átlagosan hideg télen, márciusig jól eltarthatjuk így zöldségféléinket.

Konyhában gyakori kártevõ a lisztmoly, melynek kukacszerû hernyója lisztben a leggyakoribb, de máshol is elõfordulhat. Az aszalványmoly is ugyanígy kárt okozhat a lisztben, dióban, mazsolában, zabpehelyben. Ha behozzuk az éléskamrába pl. dióval akkor szinte minden ilyesmit megtámad, átrágja a mûanyag zacskókat is. Könnyen felismerhetõ a sötét szárnycsíkjáról.

A raktári gabonamoly inkább magtárakban fordul elõ.
A ruhamoly hernyója okozza a kárt, gyapjú-, szõr-, és egyéb ruhákban.
A szûcsmoly hernyója szõrmében, gyapjúban, toll közt, kárpitosanyagokban él és rágcsál.
A konyhában jól záródó edényekkel, molyfogó csapdákkal védekezhetünk ellenük.

Gyümölcsfák ültetésénél vegyük figyelembe azok vízigényét. Vízigényesek a bogyósok, az alma, a körte és a dió. Szárazságtûrõ az õszibarack és a mandula, de a vízigény fajták szerint is változik. Például az almák közül a húsvéti rozmaring és a starking jól bírják a szárazságot. A talajvízszint ismeretében választhatjuk meg a telepítendõ gyümölcsfajokat. Hetven centiméteres vízszintnél a feketeribiszke, nyolcvan-kilencven centiméter alattinál a málna, százötven centiméter alatt a dió, kétszáz-háromszáz centiméter alattinál a cseresznye, meggy, alma, körte, kajszi ajánlható.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

Rózsák
Ültessünk a diófa alá
Szerves talajtakarók
36. hét - 2011. augusztus
Karácsonyi kaktusz
Mobil kertek
Rózsabetegségek
Hó, fagy okozta károk kivédése
Bonsai levélhullás
22. hét