Figyeljünk oda a szobanövények öntözésére. Az átlagos vízigényû növényeknél legjobb, ha a cserép földjét figyeljük. Amikor a föld már porhanyósodni kezd, alaposan öntözzük meg. A jól begyökeresedett, nagy levelû vagy dús lombú növények gyorsabban száradnak ki, mint a gyenge gyökérzetû, kis lombú növények. A puha, vékony levelûek vízigénye szintén nagyobb, mint a vastag, bõrszerû, szöszös vagy viaszbevonatú levelûeké. Akkor is elpusztulhat a növény, ha túlöntözzük. A túl sok víz a cserép földjébõl kiszorítja a levegõt amire a gyökérnek is szüksége lenne, ezért a gyökér és vele természetesen a növény föld feletti része is elpusztul. Sokszor a pusztulást megelõzi a levelek elsárgulása. Általában ilyenkor még segíthetünk. Ha a gyökerek még egészségesek és a cserép alsó vízkivezetõ nyílása nem tömõdött el a növényt helyezzük vissza a cserépbe. A felsõ földréteget fellazítjuk, az öntözést a következõ mérsékeljük és a növény ismét egészséges lesz. A tányérból az öntözés után a vizet mindig öntsük ki. Minden növényünknél szabálynak vehetjük, hogy ha az öntözés szükséges, akkor ez alapos legyen, a földlabdát nedvesítse át egészen. Ha kevés vízzel öntözzük; akár gyakrabban is, a földlabda felsõ része lesz csak nedves, különösen a nagyobb cserepekben, alul a gyökerek szárazságtól szenvednek. Elõfordulhat, hogy egy-egy növényünk nagyon kiszárad, levelei lankadnak. Ebben az esetben állítsuk vízbe a cserepet, és addig hagyjuk ott, míg felszívja a földlabda a vizet. Ha nincs nagyobb víztartó edényünk, akkor többször öntözzük és permetezzük meg jól a növényt. A lankadás káros a növényre, többszöri eset után sárgulnak a levelei.

Fontos, hogy a hõigényüknél alacsonyabb hõfokon telelõ növények túlöntözés esetén gyökérrothadásban gyakran elpusztulnak.

Öntözésre mindig szobahõmérsékletû vizet használjunk. A növények leveleit a portól 1-2 hetenként szivaccsal vagy puha ruhával mossuk le. Az apróbb levelûeket, a tüskéseket erõsebb permetezéssel tisztíthatjuk meg.

Ha vágott virágot kapunk tegyük lágy vízbe (öntözéshez is ez a legjobb), és adjunk a vízbe cukrot 1,5-2 %-ban. Még jobb, ha veszünk vágottvirág-tartósítót a gazdaboltokban, melyben savanyítóoldat is van - ami a legkedvezõbb 3-3,5 pH-t is biztosítja - , valamint biológiai baktérium- és gombaölõszer.

Az újbor fejtésével ne késlekedjünk, december közepéig már az utóerjedés is lezajlik, tehát nem szabad halogatni a bor elválasztását a seprõtõl.

A fogadó hordót alaposan mossuk ki és kénezzük le. A fejtést úgy végezzük, hogy a bor minél kevesebb ideig érintkezzen a levegõvel, tehát legjobb mindjárt a fogadó hordóba fejteni. A seprõt a hordóból kiszedve üvegballonban tárolhatjuk, leülepedve a tetejérõl még valamennyi tiszta bort leszívhatunk.

A bort sohase hagyjuk darabban, töltsük tele edényeinket!

Egy érdekes megfigyelésrõl olvastam a Kertészet és Szõlészet pár éves számában, mely szerint ha kakukkfüvet teszünk a betárolt alma mellé, az jelentõsen csökkenti a romlást.

Mások a zeolittartalmú Melioritban tárolják az almát, ami szintén jó fertõtlenítõ és majd tavasszal kiszórják a kertbe, így kettõs hasznot hajt. Az Uniós elõírások szerint nagyon sok növényvédõszert kivontak a forgalomból, de néhány új is bekerült a javasolt listára, melyek közül érdekesség a 100%-os fokhagymakivonat, mely különféle fonálférgek és rovarok ellen hatásos.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

Bokorújítás
33. hét
25. hét
Örökzöldek téli öntözése
Gyökérzöldségek szedése, tárolása
Krizi a kertben, cserépben és vázában
39. hét
Fagyérzékeny évelõk kiültetése
30. hét
Védekezés a kártevõkkel szemben