Itt az újév eleje. Lassan vége a téli pihenõnknek, kezdhetjük a tervezést, mit is akarunk az idén termelni, milyen új gyümölcs és szõlõfajtákat szeretnénk kipróbálni, mi hiányzik még a díszkertünkbõl, mit kellene másképp csinálni, mint tavaly.

Nézzünk körül a szerszámoskamrában, mi hiányzik, mi életlen. Javítsuk meg, szerezzük be, élezzük ki amit kell. A rotációs kapát se hagyjuk teljesen magára, ha tavaly meghibásodott, ne akkor javítassuk meg, amikor már szükség van rá, mert a szervizek rendszerint ekkor vannak a leginkább telezsúfolva.

Folytassuk a madarak etetését enyhébb idõben is, de ilyenkor kissé csökkentsük az adagot. A fûtetlen fóliasátorba szánt saláta, karfiol, karalábé palántanevelését elkezdhetjük. A magvetést 16-20 C-on tartsuk. Ha ún. síkfólia vagy fóliaalagút alá szeretnénk fejes káposztát, kelkáposztát, vagy karfiolt, ezeket is vethetjük fûtött termesztõberendezésbe.

A fûtéssel kikerült fahamut gyûjtsük össze, mert nagyon jó kálium mûtrágya helyettesítõ, de komposztba is keverhetjük. Használjuk pl. gyepesítés elõtt is, nekem nagyon jól bevált. Vigyázzunk, hogy a szén vagy a mûanyagok égetésével keletkezõ hamut ne keverjük bele a fahamuba. A korom is sok talajra ártalmas anyagot tartalmazhat, ezért sok ajánlással ellentétben mellõzzük használatát.

A tavaszi munkálatok elõtt célszerû talajvizsgálatot végezni, melyet nagyon fontos, hogy csak gondosan megválasztott helyekrõl vett minták keverékébõl nyerjünk. Ha nagyon eltérõ a kertünk talaja, akkor az egyes helyekrõl vett mintákat ne keverjük egymással, hanem a hasonló adottságú helyekrõl külön mintakeverékeket vegyünk. Olyan helyekrõl ne vegyünk mintát, ami nem jellemzõ a kertre, pl. mert elõzõ évben erõsen szervestrágyáztuk vagy komposzttal, tõzeggel javítottuk. Ne vegyünk mintát kiszedett nagyobb fák vagy bokrok gödrébõl, mert nem kapunk helyes eredményt. A mintákat különbözõ mélységekrõl vegyük, de csak a növényekre jellemzõ mélységig, tehát átlagos vegyes díszkertben 5-10, 20-30 és 40-50 cm-rõl. Az egyes mélységeket lehetõleg ne keverjük egymással.

A vizsgálatok kimutatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, így pl. a kötöttségét, a kémhatását, a humusztartalmát, az összes sótartalmát, valamint a benne levõ makro-és mikroelemek arányát. A vizsgálatok eredményeképpen szakvéleményt kérhetünk a termesztendõ növényekre kertünk talajjavításához és trágyázásához.

A vett minta tömege legalább egy kg legyen. Ezt töltsük mûanyag zacskóba és tegyünk rá jól látható címkét, amelyen fel van tüntetve a megrendelõ neve, a mintavétel helye és a minta mélysége. A vizsgálatokat díszkertekben elegendõ a kertépítés elõtt elvégezni, kertészeti termesztésnél viszont 4-5 évente célszerû.

Nagyobb kertészeti üzemekben élõ növényekbõl is végeznek tápanyagvizsgálatokat évközben, de a kiugró problémákra a növények hiánytünetekkel reagálnak, melyekbõl következtethetünk a hiányzó tápanyagokra, pl. nitrogén- és vashiány esetén levélsárgulás, káliumhiánynál a levélszélektõl kiinduló levélszáradás lép fel. Azonban az egyes tápanyagok túlzott feldúsulása is okozhat problémát, ezeket is jelzik a növények, pl. a túlzott nitrogénellátottságnál a hajtásfejlõdés igen intenzív és késõn érnek a hajtások, ami fokozott fagyveszélyt okoz. Gyümölcsöknél a termõrefordulás is késik, a gyümölcsök pedig laza szövetûek, puhák és ízetlenek lesznek. A vizsgáló laboratóriumokról érdeklõdjünk a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságokon vagy a közeli agráregyetemek talajtani tanszékein.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

25. hét
Vetés, palátázás
Rózsa a déli fekvésû balkonokra
Bokorújítás
Zöldségfélék tárolása
Koriander termesztése házilag
4. hét - 2012. január
11. hét
Bonsai levélhullás
Téli ágyak