Az elhúzódó tél miatt most néhány szobában nevelhetõ növényt szeretnék bemutatni.

A kerti zsázsa az ókorban is igen kedvelt volt. Bármikor vethetjük kis tálcába homokkal kevert 2-3 cm földbe. A földet kissé nyomkodjuk le, és erre vessünk. Sûrûn vessünk. Takarjuk pár mm homokkal, rostált földdel. Ezután kissé permetezzük meg kézi párásítóval és fedjük le kartonpapírral és kelésig állítsuk sötét helyre. Ha kikeltek rakjuk erõsen napos helyre akár az ablakpárkány belsõ oldalára. Legjobb a szobahõmérséklet. Óvatosan öntözzük, ne felülrõl, hanem oldalról árasztásszerûen. 10-12 nap alatt betakarítható lesz, amihez legjobb egy olló. Íze a tormához hasonló, de enyhébben csípõs, igen magas a C-vitamin tartalma, vajas kenyérre, szendvicsre kiváló.

Az apró amarilliszhagymákat úgy tehetjük virágoztatásra alkalmassá, hogy ilyenkor cserépbe ültethetjük, és napos meleg szobában nevelhetjük. Májusban a szabadba ültethetjük. Szeptembertõl felszedjük, és becserepezzük, és szárazon tartjuk minimális öntözéssel. A következõ években hasonlóan neveljük tovább, amíg el nem érik a virágzóképes 8-10 cm átmérõt. A virágoztatásra kész hagymáról leválasztjuk a fiókhagymákat, és azokat továbbneveljük, a nagyhagymát pedig virágoztatjuk. Becserepezés után 2-3 héttel megjelenik a virágszár, akkor a cserépre fekete papírból készített süveget helyezünk, amitõl megnyúlik a virágszár. Kezdetben mérsékelten majd a virágszárak megnyúlása után bõségesen öntözzünk. Kb. 8 hét múlva virágoznak ki, és 2 hétig tart a virágzás. Virágzás után vágjuk le a virágszárat, tápoldatozzuk, és nyár közepétõl tartsuk szárazon a hagymát az õszi virágoztatásig.

Hajtathatunk egyéb hagymákat is elsõsorban jácintot és nárciszt melyhez kaphatók elõkezelt hagymák, melyeket már nem kell hideghatásnak kitenni a virágzáshoz. Jól hajtathatók még a krókuszok, íriszek, botanikai tulipánok, szellõrózsák, boglárkák és gyöngyikék is. Az apróbb hagymákat, gumókat lapos tálban neveljük, a nagyobbakat mélyebben.

Készüljünk fel az idén várható növényvédelmi helyzetre, mely szerint a hideg idõ ellenére nagy almafalisztharmat fertõzés várható, mivel õsszel igen nagy volt a fertõzés, és bár télen sok szaporítóképlet semmisült meg, mégis nagyon sok maradt. Metszéssel ezért távolítsuk el legalább a vesszõk végén lévõ fertõzési gócokat. Az almafavarasodásból szintén erõs fertõzésre kell számítani csapadékos tavasz esetén. Atkákból szintén erõs felszaporodásra lehet számítani az almafákon. Almalevél-aknázómolyból szintén erõs fertõzés várható, a többi jelentõsebb almakárosító száma átlagosnak mondható. A metszés során sorra kerülõ lemosó permetezéseknél ezért mindenképp használjunk kén, olaj, és réz hatóanyagú szereket is. Kaphatók több hatóanyagú szerek is, de egymás után is permetezhetünk a felszáradás után. Fontos, hogy várjuk meg a rügyfakadást, hogy hozzáférhetõk legyenek a károsítók.

Elég rossz szokás, hogy tél végén még mindig sokan használják az ammóniumnitrátot a gyepre, amely nagyon gyorsan feloldódik, és bemosódik a talajba, ezzel igen nagy környezetszennyezést okoz a talaj- és folyóvizekben. Az Európai Unió Egyes országaiban már tiltott e mûtrágya használata, helyette használjuk a pétisót, de gyepre inkább tartós hatású speciális mûtrágyát. De ezzel is várjuk meg a hóolvadást.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

tavasz a télben
A talaj és a mikroklíma kínálta lehetõségek
Fuksziák nyári elõkészítése
Teahibrid virágok
3. hét
permetezés
Vessünk virágmagot
Vessünk szárazbabot
Mészkénlé
kaktuszok fény - és hőigénye