Az országban autózva virágzáskor sok helyen lehet látni egy halványlila virágú növényt, mely nem igazán lett még közismert, inkább csak a kertészkedõk és méhészek ismerik: a facéliáról van szó. A facélia az egyik legkiválóbb méztermelõ növény, mely az akác után a legtöbb és talán legfinomabb mézet adja: 10 négyzetméterrõl 1 kg-ot is! Szakaszos vetéssel elkerülhetõ a méhek vándoroltatása. Ugyanakkor kiváló zöldtrágyanövény is. Érdekes, hogy kísérletek szerint lombtrágyázva a cukortartalom akár 40%-kal is magasabb lehet.

Egy másik jól mézelõ növény is most kezd virágozni, ez a selyemkóró, melyet Észak-Amerikából hurcoltak be és annyira elvadult, hogy már az egész ország szinte minden részén mindenféle talajon a száraz homoktól az árterekig elterjedt és kiirthatatlan. Méze jó, de állítólag sok méh lába beleszakad a ragadós virágba.

Az egyre jobban elterjedõ gyepszõnyeg fektetését folytathatjuk a hamarosan beköszöntõ nyári forróságban is, csak figyeljünk oda néhány dologra, így a telepítést azonnal kezdjük el ha megérkezik, ne hagyjuk gurigában pár óránál tovább és akkor is helyezzük árnyékba. A forró idõben már az elsõ 30-40 m2 lerakása után kezdjük meg a kézi öntözést és azt folyamatosan végezzük, ne várjuk meg amíg mindet leraktuk.

Nagyon fontos a szegélyek, szélek alaposabb öntözése és kis földdel beszórása, mert itt száradnak ki a leggyorsabban, automata öntözésnél pedig teljed fedésbe helyezzük ki a szórófejeket ezeken a helyeken.

Az elsõ két hétben állandóan tartsuk nedvesen a gyepet, hogy a gyökerek növekedhessenek, utána elegendõ 2-3 naponta öntözni, ne essünk abba a hibába, hogy elfelejtjük átállítani a vezérlõt, aztán a kertépítõt hibáztatjuk a kirothadt, megpenészedett fûért.

A füvet ne hagyjuk nagyon megnõni, 7-10 nap után nyírható, nedves, csapadékos idõben kicsit alacsonyabbra, hogy hamarabb kiszellõzzön. A szüret után se hagyjuk magára a szamócát, a levélfoltosságok ellen védekezzünk Fundazollal, Dithane-nal.

A szamócán négyféle levélfoltosság is elõfordul, de a védekezés azonos: megelõzésképp április 2. dekádjában, majd 10 nap múlva permetezzünk, ha ezután is nagy lesz a fertõzés, akkor ilyenkor is adjunk egy kezelést. Utána nyár végétõl rendszeresen 10 naponként.

Ha nagyon nagy mértékû volt a fertõzés, most vágjuk le a lombot és semmisítsük meg. Az idén a három legveszélyesebb szõlõbetegség (lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész) egyaránt fertõzhet. Az eddigi sok csapadék hatására a peronoszpóra járványra voltak kedvezõek a feltételek. Az idõ szárazabb fordulásával inkább a lisztharmatra kell odafigyelni.

A szürkepenésznek az esõs idõ kedvez. Legfontosabb tünete a fürtrothadás. Az érett fürtök az élõsködõ gomba hatására száraz idõben töppednek, aszúsodnak, ezt nemes rothadásnak nevezik. Ebbõl lesz a tokaji aszú!

Máshol viszont feltétlenül védekezni kell ellene rothadásra hajlamos fajtáknál esõs idõben. A zsendüléstõl kell védekezni speciális szerekkel (addig a peronoszpóra elleni védekezés hatásos, és elegendõ is ellene). Ilyenkor az egész évi munkánkat védjük meg. A szürethez hangoljuk a permetezéseket a várakozási idõk miatt. Hatásos szerek: Rovral, Topsin-Metil, Fundazol.

A tavaszi gyeptrágyázás után most válik idõszerûvé az újabb mûtrágyázás. A szilárdan kiadható trágyák után öntözzünk, hogy mosódjon be a talajba a tápanyag. Adhatunk speciális mûtrágyát, amibõl nagyon sokféle van. Lehet levéltrágyázást is alkalmazni, ami azt jelenti, hogy 2-3 hetente végigpermetezzük a gyepet pl. Woldünger-rel. Lehet kisebb töménységgel kiöntözni is.

A gyepet hajnalban öntözzük, ilyenkor a legkisebb a vízveszteség és a gombabetegségek kockázata.

A gyepet rendszeresen gyomtalanítsuk V alakú szurkálóvassal, mert különben néhány év alatt elgyomosodik teljesen és telepíthetjük újra. Tapasztalatom szerint legnagyobb probléma a tarack és a lóhere szokott lenni, mert sok más kétszikû – pl. a pitypang – speciális gyep gyomirtóval könnyen kiirtható. (Bár aki szereti a millió pitypang, vagy a százszorszép, esetleg a lóhere látványát virágzáskor - és a szálló bóbiták tömegét késõbb -, annak ezzel nem kell törõdnie.)

Most már felszedhetjük a virághagymákat (krókusz, tulipán, nárcisz, stb.) ha nagyon elsûrûsödtek. Nem kell, hogy teljesen elszáradjon a szár, ha barnul az elég. Ezután átválogatva, a hibás, fertõzötteket kidobva száraz, szellõs helyen tároljuk a nyár végi visszaültetésig.

Még vethetjük a hosszú tenyészidejû kétnyáriakat: pl. sárga viola, piros gyûszûvirág, szakállas szegfû, bögrevirág (csupros harangvirág) magjait. Szeptemberben ültethetjük végleges helyükre. A sárga viola fagyérzékeny, ezért szeptemberben ültessük cserépbe, és fagymentesen teleltessük. Így nõnapra kivirágoztatható. Még a bögrevirág is kissé fagyérzékeny, de elegendõ számára a téli lombtakaró.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

Nõszirom
Szõlõ takarása
Húsvéti rozmaring alma
4. hét
Nézzünk körül a veteményesben
Szamóca szörp
Hosszan virágzó azáleák
ribiszke szaporítás
Sziklakert tufán
13. hét