Gyepet már csak ott vessünk, ahol tudunk naponta legalább háromszor alaposan öntözni, mert a napon pár óra alatt kiszárad a talaj. Nem kell tartani a melegben való öntözéstõl, nem károsítja a növényeket még kelés után sem. Olyan gyepet válasszunk melyben az angol perje aránya magasabb, mely gyorsan kikel és védelmet ad a kisebb magvú, lassabban kelõ, érzékenyebb, tarackosodó gyökerû pl. réti perje, vörös csenkesz számára. Kisebb területen árnyékolni is érdemes a talajt legalább kelésig.

Tapasztalataim szerint ilyen kései vetéseknél sokkal nagyobb jelentõsége van a talaj szerkezetének, mint az optimális szeptember-októberi vagy márciusi vetéseknél. A gyep a laza, jó vízáteresztõ talajokat szereti, mely ne legyen túl savanyú, mert akkor könnyen akár kalapos gombák is megtelepedhetnek. A talajt a gyepesítés utáni években is lehet kissé javítani, kötött talajon nagyarányú homok, kisebb arányú vályog és tõzeg, homokos talajon nagyarányú vályog és kisebb arányú tõzegkeverék kiszórásával, melyet évente érdemes begereblyézni a gyepbe.

Ha még nem vetettük el a babot és nem fémzárolt vetõmagot használunk, nézzük meg, hogy a héjon vannak-e ráncok vagy szürkés foltok. Ha igen, ne vessünk a magból, mert a bab sok vírusos és baktériumos betegsége maggal is terjed! Persze van olyan vírus is, aminek semmilyen látható tünete nincs a magon (babmozaik). Ha ilyen a növényünk, semmiképp ne szedjünk róla magot!

Egyeljük a sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, salátát.

A borsót most virágzáskor lehetõleg öntözzük meg a nagy szárazság miatt, de a többi zöldséget se hanyagoljuk el. A kártevõk közül megindult a gyümölcsmolyok és a levéltetûk kártétele.

Hogy ne csak a régi megfigyelésekre hallgassunk, jó szolgálatot tesznek a gyümölcsmolyok ellen a szexferomon csapdák. Ezek egy olyan mesterséges anyagot tartalmaznak, amit a lepkenõstények bocsátanak ki, hogy odavonzzák a hímeket. Csakhogy itt nem nõsténnyel, hanem egy ragasztós lappal találkoznak amibe beleragadnak. Ez önmagában is gyéríti a számukat, de inkább csak a védekezések megállapítására szolgál. Hetente legalább kétszer számoljuk meg és ha hirtelen megugrik a számuk akkor kell védekezni (10 fölött feltétlenül). A csapda nagyjából csak a célfajt fogja meg, tehát külön kell feltenni minden molyra (almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly, szõlõmolyok stb.). A korona külsõ részén embermagasságban szélvédett és árnyékos helyen kell kitenni. Tudni kell, hogy a molyoknak 3-4 (5) nemzedékük is van vagyis legalább ennyiszer kell védekezni.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

Mire van szükségünk a kertben
Gyümölcsfák
18. hét
Sövénytelepítés
Vessünk hónapos retket
Márciusi tennivalók a gyümölcsösben
Kör alakú felületek kialakítása
kaktuszok tápanyagellátása
Évelõk karózása
Temetõkert