A cseresznyelény a cseresznye legjelentõsebb kártevõje. Rajzása április végétõl akár júniusig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor bújnak elõ a legyek a földbõl, és párzás után néhány nappal lerakják petéiket a zöld, vagy félérett gyümölcs héja alá. A kikelõ nyû okozza a cseresznye kukacosodását. Legjobb védekezés a megelõzés ellene, ami azt jelenti, hogy a korai cseresznye általában megússza a kárt. A permetezéshez most sárga színû cseresznyelégy fogólappal lehet elõrejelzést végezni, ha pedig idõben felkészülünk rá, akkor az õsszel egy csomóba összehordott cseresznye fölé tavasszal vékony anyagból kis sátrat építhetünk, amibõl nem tudnak kijönni a kikelt legyek (így lehet pl. mákgubókat is a máktokbarkó kukacaival, vagy körtét és mást is). Ha sok repked a sátorban, akkor védekezzünk!

Szõlõben végezzük el a hajtásválogatást. Törjük ki a sûrûsítõ, felesleges és meddõ hajtásokat. A szõlõlisztharmat a peronoszpóra mellett a szõlõ legveszélyesebb betegsége. Ellene elõször kb. most kell védekezni (a peronoszpóra ellen is) amikor 20-25 cm-sek a hajtások, pl. a kontakt Karathane-nal vagy pl. a felszívódó Fundazollal. Az új szerek közül igen hatásos Quadris a lisztharmat mellett a peronoszpóra és szürkepenész ellen is véd. A Discus elsõsorban a lisztharmat, de peronoszpóra és szürkepenész ellen is hatásos, ha nem túl erõs a fertõzés.

Az új szerek mellett iktassunk be néhány kén tartalmú szert is, de figyeljünk rá, hogy csak 12 C fok felett és 25 C fok alatt használjuk (Thiovit, Nedvesíthetõ kén, Pol-Sulkol, Kumulus, stb.). Egyes szõlõfajták érzékenyek a kénre (pl. Othello) és betakarítás elõtt egy hónappal se permetezzünk már semmilyen bornak szánt szõlõt kénnel, mert gátolja az erjedést. A kén tartalmú szereket a környezetvédelem miatt se hagyjuk ki, mert nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy az atkákat is gyérítik így esetleg nem kell külön permetezni ellenük.

Fontos, hogy míg a lisztharmat ellen 2 hetenként rendszeresen kell permetezni, addig a peronoszpóra ellen csak csapadékos idõben. Mindkét betegség fellép mind a fürtön, mind a levélen. A lisztharmat a levélen szürkésfehér bevonatot, majd akár teljes száradást is okozhat. A bogyók felrepednek és szürkésfehér bevonat alakul ki rajtuk, ami száraz idõben elszárad, nedves idõben berothad. A peronoszpóra a levelek színén a fény felé tartva jól látható jellegzetes olajfoltot, a bogyókon elõször töppedést, késõbb teljes száradást is okozhat. Ellene az érintõ hatású (kontakt) réz tartalmú szereken kívül (pl. bordói lé) más érintõ (pl. Dithane, Ortho-Phaltan, Buvicid) és felszívódódó hatású (pl. Mikal, Curzate, Ridomil, Sandofan) szerekkel is védekezhetünk. Ajánlatos a réz tartalmú szereket inkább csak nyártól használni, de egyes csemegeszõlõk érzékenyek lehetnek rá. Viszont fontos, hogy ne használjunk csak felszívódó szereket, mert rezisztencia alakulhat ki.

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök
webkert.hu

• • •

További kerti tippek

Fenyõféléinket szaporítsuk feltöltéses bujtással
Örökzöldek téli öntözése
Ritkító metszés
Mire jó a csipkebogyó?
metszek, nem metszek
Húsvéti rozmaring alma
Dísznövények metszése
Növénytámasztó rácsozat rögzítése
A talaj pH értékének mérése
Harc a cisztaképzõ fonalférgek ellen