Augusztus 20. után elkezdhetjük a pünkösdi rózsa, a gyöngyvirág, a nősziromfélék és a liliomok tőosztását, melyet megelőzően 1-2 nappal öntözzük be a területet. Lélekben lassan felkészülhetünk a tavasszal virágzó hagymás és gumós növények beszerzésére is, érdemes átlapoznunk az aktuális növénykatalógusokat, vagy felkeresnünk a növényküldő cégek honlapjait, ill. webáruházait.

Augusztus közepétől alapvetően változik meg időjárásunk, enyhül a nappali forróság, az éjszakák hűvösebbek, ilyenkor a levegő hőmérséklete 10 °C-ra is lehűlhet, aminek következtében a levegő relatív páratartalma megnő, és éjszaka megindul a harmatképződés. A levelek reggelre harmatban fürdenek, mely elősegíti a gombaspórák csírázását, a növények fertőzését. Részben ez is lehet az oka annak, hogy már augusztus elején megjelennek a gombabetegségek, lisztharmatfertőzések és rozsdabetegségek a zöldség- és dísznövényeinken, valamint gyümölcsfáinkon. Mindig a fertőzés súlyossága és az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő dönti el a permetezés indokoltságát. Növényvédelmi lehetőségeink eléggé szűkösek, hiszen a termésérés és a folyamatos szedés gyakorlatilag kizárja, illetve erősen leszűkíti a vegyszeres növényvédelmet, az erre alkalmas szerek választékát a konyhakertben. Szerencsére léteznek azonban olyan "vegyszerek" is, amelyek természetes alapanyagokból (pl. kén, rézgálic) készülnek, ezért használatuk a biotermesztésben is engedélyezett, illetve az élelmiszer-egészségügyi várakozási határidejük nulla nap.

Minden "valamirevaló" kertben található egy-két birsalma vagy birskörte fa, mely azonban roppant érzékeny a barnafoltosságra és a moníliára

A barnafoltosság (Fabrea maculata) nem csak a levélen, hanem a hajtáson és a gyümölcsön is okoz barnás-szürke foltokat. A fertőzött levelek lehullanak, és a gyümölcsfánk akár kopasszá is válhat már ebben az időszakban. A kórokozó a lombozaton és a hajtáson is áttelel, így a jövő évi helyzet javítása érdekében réztartalmú szerekkel permetezzünk.
A termések rothadását legtöbbször a monília (Sclerotinia linhartiana) okozza, mely ellen már virágzáskor elengedhetetlen a védekezés, de most az érés kezdetén is szükség lehet a fenhexamid hatóanyagtartalmú Teldorral való permetezésre.

Folyamatosan és preventív módon védekezzünk a rozsdabetegségek ellen, melyet összeköthetünk egyidejűleg a levéltetvek, tripszek és atkák elleni védekezéssel.
A muskátli rozsdabetegsége ellen a növények visszatörése is megoldás lehet, mivel az új levelek már tünetmentesen hajtanak ki. Preventív módon azonban célszerű egy-két védekezést beiktatni.

Ahol felbukkan az almafa vértetű (Eriosoma lanigerum), most van az utolsó lehetőség a permetezésre bármely levéltetű elleni szerrel, mert néhány héten belül a növény gyökérzetére vonul (ott telel át). A muskátli rozsdabetegsége ellen a növények visszatörése is megoldás lehet, mivel az új levelek már tünetmentesen hajtanak ki. Preventív módon azonban célszerű egy-két védekezést beiktatni.

Dísznövényeink veszedelmes ellenségei a takácsatkák ( család). Ezek a szabad szemmel szinte alig észrevehető pókszerű kártevők falánksága (pontosabban: "szipolysága") rendkívül gyors szaporodással kombinálva néhány hét alatt végzetes lehet bármely kedvencünk számára: a növény nedveit szívogatva megfosztják őt a létfontosságú anyagoktól és a meleg időben oly fontos nedvességtől. Kártételükről árulkodnak a kifakult, majd elszáradt levelek, illetve a levelek fonákján, valamint a zsenge hajtásokon található pókhálószerű szövedék. A dísznövények esetében – amelyeket ugye nem eszünk meg – nem érdemes ellenük kontakt szerekkel próbálkozni, mivel a levelek fonákján, a pókhálószövedék védelmében a takácsatkák igen jól ellesznek és békésen szipolyozzák tovább a dísznövényeinket. Csakis a hosszú ideig ható, akár kéthónapos hatástartamú felszívódó permetszerek nyújthatnak ellenük igazán hatékony védelmet. A virágoskertben nem kell félnünk a hobbikertészek számára gyártott, kis kiszerelésű növényvédő szerek alkalmazásától! Mivel a dísznövények igen jelentős része egyébként is tartalmaz toxikus anyagokat - sőt, jó néhány közülük akár halálosan mérgező is lehet -, ezért egy-egy permetezéssel nem fogjuk fokozni növényeink "mérgességét".

A karósbabnak lényegesen nagyobb vízmennyiségre van szüksége, mint a bokorbabnak, mely a levéltömeg hatalmas mennyiségének tudható be. Az óramutató járásának megfelelő irányba, folyamatosan igazítsuk a lecsüngő hajtásokat, a gyorsabb fejlődés érdekében. Szeptember végéig rendszeresen és folyamatosan szüreteljük az érett babhüvelyeket, ügyelve arra, hogy a kacsok ne sérüljenek. Szedéskor gondoljunk a jövő évi magszükséglet meghagyására is.

Augusztus végére, szeptember elejére idén gazdag és jó minőségű termésre számíthat, aki sok hagymát és burgonyát ültetett és azt megfelelően ápolta.

Nem érdemes már halogatni tovább a vörös- és lilahagyma szedését, az esetlegesen várható csapadékosabb időjárás a beszáradásnak indult burokleveleket fellazíthatják, mely a téli tárolásukat veszélyezteti. Természetesen a tárolhatóságnak több feltétele is van, ilyen az arra alkalmas fajta kiválasztása, a hagyma szedéskori érettsége és maga a tárolóhely is.
A burgonya esetében a szép, egyenletesen beparásodott héjú és sérülésmentes gumókat válasszuk ki tárolás céljából.

A gyökérzöldségeket betakarításuk tervezett időpontja előtt 3 héttel már ne öntözzük, ezzel is elősegítjük az őszi-téli tárolhatóságukat.

• • •

További kerti tippek

Avar
3. hét
11. hét - 2012. március
Védjük növényeinket csalánlevéllel!
Bonsai levélhullás
Bazsarózsa fattyúhajtások
24. hét - 2012 június
20. hét - 2012 május
1. hét - 2013 január
Jácint az ablakunkba