A kertünk növényeit aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik-e a gyomok fejlõdését (gyomnevelõ növények), vagy esetleg elnyomják azokat (gyomelnyomó növények). Mindig azok a növények képesek a gyomokat kordában tartani, amelyek korán fakadnak, és sûrû lombozatukkal hamar beárnyékolják a talajt. Gyomnevelõ növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, míg többek közt jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelõ növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelõt gyomelnyomóval. Természetesen a vetésváltásnál nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy humuszcsökkentõt humusznövelõ, mélyen gyökeresedõt sekélyen gyökerezõ, nitrogénfogyasztót nitrogéngyarapító, kis vízigényût pedig nagy vízigényû növény kövessen.

A prevenció egyik sarkalatos pontja a jó minõségû vetõmag használata. Ha saját magunk gyûjtjük a vetõmagot a következõ évre, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyûjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetõségeink szerint csak olyan vetõmagot vásároljunk, amely az OMMI (Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet) vizsgálatán átesett (ez a csomagoláson fel van tûntetve). Fontos, hogy csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához. Ebben ugyanis az esetleg belekeveredett gyommagvak már elpusztultak.

Használjunk a mulcsot a gyomosodás megelõzésére! A mulcs kertészkedõk számára talán nem ismeretlen fogalom. A mulcs tulajdonképpen bármilyen anyag lehet, amelynek célja az, hogy a talaj felszínén ne engedje meg elszaporodni a gyomokat, csökkentse a talaj hõingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. Mulcs lehet fólia, szalma, fûkaszálék, fenyõkéreg, avar, papír vagy akár kõ is. Mindegyiknek megvan a maga elõnye és hátránya. A fólia elõnye, hogy rajta keresztül semmiféle gyomnövény nem tud keresztül törni, de a nedvességet egyik irányba sem engedi át. A szalma bár a házikertben nem nyújt olyan szép látványt, mint a fenyõkéreg, olcsóságával és természetbarát voltával mindenképpen figyelmet érdemel. A hobbikertészek valószínûleg a fenyõkérget részesítik elõnyben, mivel a kéreg önmagában is látványos, esztétikus. Olcsó megoldásként jöhet számításba a fûkaszálék, amely szinte minden kertben rendelkezésre áll.

A sokszor igen kellemetlen csalán hasznunkra lehet a kártevõk és a gombák elleni védekezésben. Amellett, hogy friss hajtásait étkezésre is felhasználhatjuk, vagy rostjaiból fonalat fonhatunk, és reumás térdünket is kezelhetjük vele, növényvédõszernek sem utolsó. Ha a csalánlevet a növényekre permetezzük, akkor azok bõrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevõk is nehezebb tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsõsorban megelõzésre szolgál, mivel a növényeknek idõ kell bõrszövetük megvastagodásához. A kártevõk és kórokozók ellen közvetlenül nem túl hatásos. Erõsen fertõzött növények esetében elõször használjunk kémiai növényvédõszereket. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban a csalánlé minden esetben alkalmazható.
Készítése:
Gyûjtsünk össze egy kiló csalánhajtást és tegyük egy 4-5 literes edénybe. A nyári napon az erjedés hamarosan beindul, amelyet igen erõs, kellemetlen szag jelez. Tíz nap múlva az oldatot szûrjük át és hígítsuk fel ötszörös mennyiségû vízzel. Ezt használjuk késõbb a permetezésre.

• • •

További kerti tippek

Gyomláljunk!
Szobanövények fûtött szobában
Munkák a gyümölcsösben
3. hét - 2012. január
Hogyan marad frissen a vágottvirág?
Kerti körömvirág szedése
29. hét
Bonsai levélhullás
Ültessünk fát
1. hét